Küllemtan
A lovak szüleiktől öröklik szörzetük színét,azaz gének
határozzák meg, hogy szürke, pej, fekete vagy sárga
csikó születik-e. A gének azonban ezen alapszínekből
a szőrszálak belsejében található melanin (festékanyag)
segítségével számos kevert árnyalatot is "festenek".
A patások bőrszíne már nem ilyen változatos, hiszen
többségüket fekete, csupán a fehér szőrfoltok alatti
rész rózsaszín.

Felszerelés (A nyereg)
Noha honfoglaló elődeink akár még szőrén is megülték a lovat, te kényelmesebben vágtathatsz rajta, ha felnyergeled. Nem szabad azonban megfeledkezned a ló kényelméről sem, azaz vigyáznod kell, nehogy a szerszámokon vagy a szőrén lévő szennyeződés és az ezek vetette ránc feltörje a bőrét. Ezért nyergelés előtt alaposan csutakold le a patást, és tiszta nyeregalátétet teríts a marjára. Ezt simísd ráncmentesre, majd bal oldaln állva helyezd rá a megfelelő méretű nyerget. Ha ez kész, lassan húzd mindkettőt hátrébb, a helyére. Így nem gyűrődik fel az állat hátán a szőr, valamint a nyeregalátét sem. Majd a ló feje előtt menj át a jobb oldalára, engedd le a hevedert, és győződj meg róla, hogy nincs megcsavarodva. ezt követően ballagj vissza az állat bal oldalára, a hasa alatt húzd át a hevedert, és rögzísd a felrántószárhoz. Nem mindegy azonban, milyen szoros a heveder, ezért ügyelj arra, hogy a tenyeredet be tudd csúsztatni alá, és arra is, hogy a ló könyökétől szintén egy tenyérnyitávolságra legyen.
Amikor a ló egy idegen illatot vagy a sarló kanca szagát akarja elemezni, nagyot szippant a levegőből. Utána felső ajkát felpödri, amivel szinte lezárja az orrlyukait. Ez az úgynevezett felpipálás (flehmen-jelenség). Így az orrüregének hátsó részén lévő Jacobson-szerv jobban be tudja azonosítani a szaganyagokat.
szuper érzékek
Az illatok nyomában
A füves pusztákon legelésző vadlovak kiváló szimatuk révén akár már egy kilométer távolságból felfedezik a ragadozókat. Szaglószervük így az életüket mentheti meg, hiszen még maradidejük a gyors menekülésre. Fűevés közben más veszély is leselkedik rájuk, orrüregük érzéksejtjei azonban mérgező mérgező növényeket szintén beazonosítják, mint ahogyan szimatuk segítségével találnak rá a szomjoltó vízre is, amelyből naponta mintegy 30-50 l-nyire van szük ségük. Mivel minden lovat személyre szabott illatfelhő leng körül, a szag személyi igazolványként szolgál. Vagyis ennek alapján ismeri fel a kanca a csikóját vagy éppen a ménestársak egymást. A sarló kancát vizeletéből lévő illatanyagok pedig a nász idejéről értesítik a méneket.
Az ügetés és a vágta
Az ügetés a lépésnél gyorsabb, kétütemű jármód, amelyben az átlós lábak-jobb hátsó és bal elülső, bal hátsó és jobb elülső-mozognak egyszerre, és mivel egy időben érintik a talajt, két patadobbanást hallatnak. A lábpárok talajfogásváltása közé azonban itt már beékelődik az ún. lebegő fázis, amikor a lónak mind a négy lába a levegőben van. A lebegő szakasz hossza arányos az ügetés sebességével, így ezen a jármódon belül megkülönböztetjük az összeszedett (rövid), a munka-, a közép-és a nyújtott ügetést. A legkisebb iram-12km/h a legrövsúidebb lebegő fázisú ősszeszedett ügetés sajátja, a legnagyobb pedig az akár 18 km/h sebességgel jellemezhető nyújtott ügetésben érhető el. Ezt azonban messze túlszárnyalja a lovak leggyorsabb és legtermészetesebb jármódjának, a háromütemű vágtának (más néven galoppnak) a sebessége, amely a versenylovaknál akár 60 km/h is lehet. Ennél három patadobbanás hallható: a jobb